A klub alap�t�ja Ren� Dufaure de Montmirail lev�l pecs�tje ihlette meg az OM c�mer�t. Ezen ugyanis az alap�t� monogramja, a „D” �s az „M” bet� �llt egym�sba illesztve. A klub mott�ja a „Droit au but” azokban a napokban v�lt ismert�, amikor a klub els� sz�m� sportja nem a futball, hanem a r�gbi volt.

Az els� c�meren az egym�sba illesztett „O” �s „M” bet� gazdagon d�sz�tett lev�l mot�vumokkal van �br�zolva. A c�mer �vtizedeken kereszt�l kitartott, m�g 1935-ben kre�ltak egy �jat. Ezen az „O” bet�be rajzolt�k bele az „M” bet�t majd ezt a kompoz�ci�t egy pajzsmot�vumba rakt�k bele. 1972-ben azt�n ism�t �jratervezt�k a c�mert, ami az erre az id�szakra jellemz� giccses st�lusban fogant. Az 1986-ba tervezett log� visszat�rt a legels� st�lus�hoz. A k�vetkez� �vtizedben maradt ez a c�mer, csak egy kicsit finom�tottak, jav�tottak a fizimisk�j�n. 1993-ban felker�lt a klub c�mer�be egy s�rga csillag, ami nem a t�zedik bajnoki c�m aprop�ja miatt ker�lt a c�merre, hanem az�rt, hogy a csapat �s szurkol�k sose feledj�k az 1993-as Bajnokok Lig�ja diadalt. 1999-ben el�rkezett a klub t�rt�net�nek sz�zadik �vfordul�ja, �gy a 98/99-es szezonban egyedi centen�riumi log� d�sz�tette a csapat mez�t. Egy�bk�nt 110. �vfordul�ra k�sz�lt c�mer is ehhez hasonl�.

Az OM jelenlegi c�mere 2004-ben nyerte el v�gs� alakj�t. Az „O” �s „M” bet�r�l levett�k az �rny�kolt st�lust, mind k�t bet�t egys�gesen t�rkiz k�kre tervezt�k. A klub jelmondat�t pedig a c�mer al� helyezt�k.

1899 - 1935	1935 - 1972	1972 - 1986
1986 - 1990	1990 - 1993	1993 - 1998
1998-1999(cent)	2000 - 2004	2004 -
2009 - 2010 (110. �vf)